Rejtett hibák a szezon végén

Túl vagy életed versenyén, vége a szezonnak és azt gondolod, hogy akkor innentől mehet a habzsi-dőzsi és a lustálkodás? Vagy mégsem ez a legjobb stratégia? Lássuk, mik a leggyakoribb rejtett hibák, amit lehet te is elkövetsz egy félmaraton, vagy maraton lefutása után.

Kihagyod a verseny utáni levezetést.

Amint átfutottál a célkapu alatt, megkaptad a befutóérmet és kiörömködted magad, ideje elindulni egy laza levezető kocogásra, vagy sétára – attól függően, hogy mennyire viselt meg az adott verseny. Nem kell nagy dolgokra gondolni, de 10-15 perc könnyű mozgás mindenképp szükséges, hogy megnyugodjon a szervezet, normalizálódjon a keringés és vérnyomás és elkezdődjön a metabolitok eltakarítása. A budapesti verseny ebből a szempontból nagyon jó, mert elég sokat kell menni, mire ki tudsz jönni a pályáról – hogy ez most bug, vagy feature, azt nem tudom, de mindenképp hasznos, mert így az is levezet valamennyire, aki amúgy nem szokott.

Kimarad a verseny utáni visszatöltés.

A levezetést követően az első dolog nálam, hogy iszok egy Sponser Recovery drinket. Ez megfelelő arányban és mennyiségben tartalmazza a szükséges aminosavakat, szénhidrátokat és ásványi anyagokat a regenerációs folyamatok felpörgetése érdekében. Amit viszont sokaknál látok, hogy kerülik a szénhidrátokat, és csak egy fehérje shaket vagy csak aminosavakat fogyasztanak a verseny után. Bár a BCAA-val legalább némi leucinhoz is hozzájut a szervezet, de kulcsfontosságú lenne más aminosavak és a szénhidrátbevitel is! És nem, a sör nem regenerációs ital!

Túl korai visszatérés a futáshoz.

Nagy volt a flow a versenyen és két nappal később már viszket a segged? Ez csak a dopamin! Valójában épp most csaptad szét magad, úgyhogy nyugalom, tessék pihenni! Tény, hogy akik gyorsabban futják le a maratont, azok gyorsabban is regenerálódnak, aminek egyszerű a magyarázata: az állóképesség nem csak a fáradással szembeni ellenálló képességet, hanem a gyors regeneráció képességet is jelenti. Egy sub3-ra futott maratonhoz pedig kell a megfelelő állóképesség, így ebben az esetben nagyjából két hét elteltével már újra teljes értékű edzésmunka végezhető, de érdemes odafigyelni a tested jelzésire.

Hetekig tartó passzív pihenő.

Az előző pont ellenkezője. Most futottad le a szezon főversenyét, így nyilván megérdemelsz egy kis pihenőt. De azért ne szokj hozzá túlságosan a kanapé kényelméhez! A legtöbb kutatás és gyakorlati ajánlás szerint 3-4 nap passzív pihenőt követően már akár el is lehet elkezdeni fokozatosan visszatérni a sportba – eleinte csak könnyű fizikai aktivitással, majd ezután óvatos, rövid kocogásokkal. Nyilván ez nagyban függ az adott sportoló állóképességétől is, de másfél-két hét elteltével már ismét elkezdhető a fejlesztő jellegű edzésmunka is.

Nem vonod le a tanulságokat.

Az iszonyat nagy dopaminlöket hatására napokkal később is azt érezheted, hogy tiéd a világ és már állsz is neki böngészni a versenynaptárat. Nyugodj meg egy kicsit, emészd meg a történteket, hagyj időt a mentális regenerációra! Menj végig a versenyen – sőt, akár a teljes felkészülési cikluson – újra, meg újra és vond le a következtetéseket. Lehet, hogy találsz hibákat, amiket a következő alkalommal már így nem fogsz elkövetni, de a jól működő dolgokat mindenképp mentsd át a következő szezonra. És bár én magam is gyakran kacérkodok a maradékformából történő versenyzés gondolatával, de sokkal egészségesebb és biztonságosabb cél a progresszió fenntartása az újabb csúcsforma elérése helyett, így mindenképp jól gondold végig, ha a csúcsformát követően pár héten belül újra rajthoz állnál.

Túlzásba viszed a jutalmazást.

Három héttel a főversenyed után is jutalmazod magad egy doboz csokis fánkkal vagy egy fél túrótortával, csak mert épp "most" futottad le a maratont? Ez egy nagyon jó irány a súlygyarapodás és a csökkenő inzulinérzékenység irányába, aminek hatására a sporthoz való visszatérés is nehezebben fog elindulni. Ne csessz ki magaddal, de legfőképp ne fogd rá a versenyzésre!